Mi is a hőszigetelés? Néhány javaslat – mit hogyan szigeteljünk?

Az 1973 – as olajválság okaként, a ’70 – es – ’80 – as évek környékén, nagy figyelmet kapott az épületek hőszigetelése, mivel világszerte kénytelenek voltunk azon gondolkodni, hogyan lehetne egy olyan komfortos megoldás találnunk, mellyel az energiafelhasználást is csökkenthetjük. Még fűtés előtt nagyon hidegek a lakás falai. Egy pontos hőszigeteléssel gyorsabban elérjük azt, hogy az átmelegedett falak tovább tartsák a hőt, a meleget. Így még a hőérzetünk is magasabb néhány fokkal. Nem elég, hogy megfelelő nyílászárókkal rendelkezünk, figyeljünk a szigetlelésre is. Higgyék el, megéri. Költség – és energiatakarékos megoldás.

Mi az a hőszigetelés?

 

A hőszigetelés megakadályozza a kültér és az épületbelső közti hőterjedést. Ehhez, természetesen nagy hőellenállással rendelkező szerkezetre van szükség. Nem árt, ha az adott épület minden részlege szigetelve van, ugyanis a részben szigetelt területekből a hő átáramolhat egy alacsonyabb hőmérsékletű közeg irányába. Amint tudjuk, a legtöbb hő a falakon át távozik (kb 20 – 40%), de ugyancsak hőt veszítünk tetőkön (25 – 35 %), ablakon (15 – 25%) és padlón vagy akár födémen (10 – 15%) keresztül. Tehát, egy megfelelően választott hőszigetelő rendszer töredékére csökkentheti fűtési/hűtési energiaszámlánkat.

Néhány javaslat – mit hogyan szigeteljünk?

1. Pincefal

Itt egy olyan terület falairól beszélünk, ahol számolnunk kell különböző nedvességhatásokkal. Ezért célszerű a hőszigetelést a vízszigetelés külső oldalán elhelyezni. Erre a célra a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS) ajánlottak.

 

Milyen nedvességtípussal találkozhatunk ezen a területen?

  • Talajpára: a talaj nedvessége, pára formában a földfelszín felé próbál távozni
  • Talajnedvesség: a talajszemcsék felületén megtapadt kötött víz
  • Talajvíz: állandó szabad víz, mely a talajszemcsék közötti üregeket tölti ki.

2. Pincefödém

Egy lefelé hűlő szerkezetről beszélünk, mely nagyobb hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, mint a külső szerkezetek. Ha a pincénk hideg, fűtetlen – a hőszigetelést a pince felőli oldalon kell elvégezni, melyet magába a szerkezetbe is be tudjuk építeni. Fűtött pince esetén úgynevezett peremszigetelést is érdemes alkalmaznunk, mivel a cementlé könnyen beszivároghat az anyagba, rontva a hőszigetelő képességet. Javasolt vakolható expandált polisztirolhab (EPS) alkalmazása. Olyan megoldást is választhatunk, melynél üvegfátyollal társított üveggyapot hőszigetelést építünk be.

3. Lábazati hőszigetelés

Fontos a lábazat szigetelése is, ugyanis a lábazat és a fal csatlakozásánál a hőhíd is nagyobb erővel jelentkezik. Előfordulhat penészesedés, nedvesség lecsapódás is, ami károsíthatja a padlóburkolatot is.

Ha olyan lábazatról esik szó, mely vízszigeteléssel nem védett, akkor mindenképpen zárt cellaszerkezetű hőszigetelő lapokat alkalmazzunk (XPS) – ezek fagyállók is egyben.

4. Talajon fekvő padló hőszigetelése

Ha az épület a talajszint felett van, a lábazaton keresztül rengeteg hőveszteségre kell számítani. Ezek a padlók az épület körvonala mentén veszítik a legtöbb hőt.

A legjobb megoldás az egész padlót hőszigetelni a már említett EPS hőszigetelő anyagok beépítésével.

5. Árkád feletti födém hőszigetelése

Ez esetben majdnem olyan folyamatról beszélünk, mint a pincefödém utólagos hőszigetelése. Mégis, javasolt a burkolat vagy álmennyezet közé szigetelő réteget elhelyezni. Arra viszont figyelni kell, hogy a szigetelési vastagság nagyobb legyen a pincefödémeknél alkalmazott vastagságnál, mivel a télen a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincékben.

6. Külső fal utólagos hőszigetelése

Olyan falak esetén, melyek nem rendelkeznek megfelelő hőszigetelő képességgel, hatalmas javulás érhető el bizonyos hőszigetelő anyagok (vakolt vagy burkolt) alkalmazásával. Az EPS páraáteresztő tulajdonságának köszönhetően szinte minden falazati anyagnál alkalmazható. Úgy a téli, mint a nyári időszakban, az előtétfalas homlokzatkialakítás kedvező megoldást nyújt az átszellőztetett légréteges változatban és az átszellőztetett hőszigetelésben is egyaránt.

Mi a hőhíd?

Különböző építőelemeknek köszönhetően, akadnak olyan fal részek vagy akár egész falszakaszok, melyek jobban vezetik a hőáramlást, mint más elemek. Minél intenzívebb ez a folyamat, annál nagyobb az energiaveszteség is, hisz ezeken a részeken gyorsabban kimegy a meleg. Ebből kifolyólag, a tégla jobb szigetelő, mint a beton, mert ez utóbbi gyorsabban átengedi a hőt. Ilyen esetekben az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) javasolt, mivel jó a térkitöltő képessége.

Milyen hőszigetelő anyagokat használjunk?

A sok hőszigetelő anyag közül kiemelünk néhány, leggyakrabban használt típust:

  • kőzetgyapot(ásványgyapot)
  • üveggyapot
  • expandált polisztirol hablemez (EPS)
  • extrudált polisztirol hablemez (XPS)
  • poliuretánhab (PUR hab)
  • fagyapot lemez

Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a hőszigetelő anyagok?

Legfőbb célunk a hőszigeteléssel az energia megtakarítás. Épp ezért, több szempontot is figyelembe kell vennünk.

  • mivel a nedvesség nem csak a falakban – az anyagban és a padlóban is komoly károkat okozhat – figyelnünk kell a szigetelőanyag vízfelvevő képességére
  • a legújabb szigetelőanyagok többsége önoltó, ami annyit tesz, hogy magától nem ég, ha nincs kitéve folyamatos nyílt lángnak. Tehát, fontos a tűzállóság
  • fontos szempont a páraáteresztő képesség. Az a jó, ha a szigetelőanyagnak minél magasabb eme tulajdonsága, ugyanis ha a szigetelés nem engedi át a párát, a nedvesség a hideg felületeken lecsapódik.
  • egy szigetelőanyag az időjárás viszontagságain kívül az elöregedésnek is ki van téve. Vegyük figyelembe, hogy időtálló legyen, hisz a hőmérsékleti ingadozásokkal is szembe kell néznie
  • léteznek olyan szigetelőanyagok, melyek hosszú távon árthatnak egészségünknek. Ezért nem árt tudnunk, milyen anyagot tartalmaz a szigetelés, és hogyan készítették. Legyen kedvező hatással egészségünkre
  • ha szeretnénk elkerülni az anyag eldeformálódását, figyeljünk annak nyomószilárdság képességére, ugyanis a szigetelés (lábazat és homlokzat) szinte folyamatosan nagy terhelésnek van kitéve. Ezen okból kifolyólag hőhidak keletkezhetnek, szerkezeti károkról nem is beszélve

A hőszigetelés jó, mert:

Kiváló nyílászárók mellett, megfelelő hőszigeteléssel – a fűtési költségünket jelentősen csökkenthetjük!